Felvidéki

Nemzeti

Portál



Péntek, 2017-09-22, 08:56
Üdvözöllek Vendég | RSS
 
Nyitólap Felvidéki vármegyékRegisztrációBelépés
Névnap
Kategóriák
Felvidék
Anyaország
Kárpát-medence
Kultúra
Honlap-menü
Üzenőfal
Ajánló

http://www.alszik.dolnesaliby.sk/getimage.php?ID_image=305

Magyar.sk - Felvidéki magyar portál

http://m.blog.hu/sz/szabadsagkor/image/nyelvt%C3%B6rv%C3%A9ny.png

Minden a nyelvtörvényről!

Štastný nový rok, Slovensko! / Boldog Új Évet Magyarország!

http://www.ababook.hu/book_images/82a/999638082a.jpg

Popély Gyula: Felvidék

http://www.ffg.sulinet.hu/kapcs/Weblap-belga/magyar%20z%C3%A1szl%C3%B32.gif

Élő zászló mozgalom

Szavazás
Melyik magyarországi pártra szavaznál?
Összes válasz: 71
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Archívum

Előző honlapunk

Felvidéki vármegyék

http://www.euroastra.info/files/images/angyalos_mo_cimer.jpg


Abaúj-Torna

Abaúj-Torna vármegye címere

Abauj-torna.png

A vármegye székhelye 1920-ig Kassa, azután Szikszó, majd 1938-1944 között ismét Kassa, végül 1950-ig újból Szikszó volt.

A megye 20. század elején hat járásra oszlott:

  • Csereháti járás, székhelye Szepsi
  • Füzéri járás, székhelye Hernádzsadány
  • Gönci járás, székhelye Abaújszántó(ma is Magyarország területén található)
  • Kassai járás, székhelye Kassa
  • Szikszói járás, székhelye Szikszó(ma is Magyarország területén található)
  • Tornai járás, székhelye Torna

A millenium idején(körülbelül) 180 000 lakosa volt, melyek közül:

  • 120 000 magyar
  • 48 000 szlovák
  • 10 000 német
  • 250 rutén

nemzetiségű volt.

1941-ben 203 438 magyar, 18 879 szlovák, 2581 bunyevác, 904 német, 623 cigány, 256 ruszin, 72 román, 3 horvát és 105 egyéb nemzetiségü lakott a vármegyében.

Terület: 3317km2
Szlovákia: 1645km2
Magyarország: 1672km2

Árva

Árva vármegye címere

Arva.png

Székhelye 1867-ig Árva (szlovákul Orava, németül Arwa); 1867-1919 között Alsókubin (szlovákul: Dolný Kubín; németül: Unterkubin)

A vármegyének 1896-ban négy járása volt:

  • Alsókubini járás, székhelye Alsókubin
  • Námesztói járás, székhelye Námesztó
  • Trsztenai járás, székhelye Trsztena
  • Vári járás, székhelye Turdossin

Az 1910. évi népszámlálás szerint Árva vármegye összes (polgári és katonai) jelenlévő népessége 78 745 fő volt. Ennek megoszlása anyanyelv szerint a következő volt:

  • 59 096 (75,0%) szlovák
  • 2000 (2,5%) magyar
  • 1518 (1,9%) német
  • 16 131 egyéb, melynek döntő többsége lengyel anyanyelvű.

Terület: 2019km2 (egy része ma Lengyelország területén található)

Bars

Bars vármegye címere

Bars.png

Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:

  • Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
  • Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
  • Lévai járás, székhelye Léva
  • Oszlányi járás, székhelye Oszlány
  • Verebélyi járás, székhelye Verebély

Ezen kívül volt még három rendezett tanácsú város:

  • Körmöcbánya
  • Léva
  • Újbánya

A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:

  • 97.824 szlovák (54,55%)
  • 62.022 magyar (34,58%)
  • 17.366 német (9,68%)
  • 2100 egyéb(1,17%)

nemzetiségű volt.

Terület: 2724km2

Esztergom

Esztergom vármegye címere

Esztergom.png

Lakóinak száma 1881-ben 72 166 fő, 1891-ben 78 378 fő volt. A 10 évi szaporulat 6212 fő, vagyis 8,61%, amely alapján egy km²-re 70 lélek jutott, így Esztergom a sűrűbben lakott vármegyék közé tartozott.

A lakosok közül:

  • 62 505 (79,7%) magyar,
  • 8941 (11,4%) német
  • 6432 tót (8,2%)

volt. Ebből a magyarság 10 évi szaporulata 5206 lélek, vagyis 9,1%. A magyarság a Duna balpartján lakik legsűrűbben, a jobbparton a németekkel és tótokkal keverve.

Terület: 1077km2 Szlovákia: 545km2 Magyarország: 532km2

Gömör és Kis-Hont

Gömör és Kis-Hont vármegye 
címere

Gömör.png

1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye járási beosztása az alábbiak szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):

  • Nagyrőcei járás (Jolsva)
  • Rimaszécsi járás (Feled, neve 1912-től Feledi járás)
  • Rozsnyói járás (Rozsnyó)
  • Rimaszombati járás (Nyustya)
  • Tornaljai járás (Tornalja)
  • Garamvölgyi járás (Királyhegyalja, de a szolgabírói hivatal a községhez tartozó Nándorvölgy telepen volt, 1900-ban alakult)
  • Ratkói járás (Ratkó, 1909-ben alakult)
  • Putnoki járás (Putnok, 1910-ben alakult)(ma is Magyarország területén található)

Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt rendezett tanácsú város alakult, melyek ma mind Szlovákiához tartoznak, és ezek köre nem változott a későbbi évtizedekben sem:

  • Dobsina
  • Jolsva
  • Nagyrőce
  • Rimaszombat
  • Rozsnyó
Terület: 4279km2 Szlovákia: 3956km2 Magyarország: 323km2

Hont

Hont vármegye címere

Hont.png

Hont vármegye hat járásra volt felosztva:

  • Báti járás, székhelye Bát
  • Ipolynyéki járás, székhelye Ipolynyék
  • Ipolysági járás, székhelye Ipolyság
  • Korponai járás, székhelye Korpona (rendezett tanácsú város)
  • Szobi járás, székhelye Szob(ma is Magyarország területén található)
  • Vámosmikolai járás, székhelye Vámosmikola(ma is Magyarország területén található)

1896-ban összesen 132.500 lakosa volt, ebből:

  • 58.155 magyar (43,89%)
  • 56.529 szlovák (42,66%)
  • 7602 német (5,73%)
  • 737 egyéb (0,55%)
Terület: 2633km2 Szlovákia: 2171km2 Magyarország: 462km2

Komárom

Komárom vármegye címere

Komarom.png

A vármegye 1754-től kettéosztásáig négy járásra és egy szabad királyi városra (Komárom) volt felosztva:

  • Csallóközi járás, székhelye Nemesócsa
  • Gesztesi járás, székhelye Nagyigmánd(ma is Magyarország területén található)
  • Tatai járás, székhelye Tata(ma is Magyarország területén található)
  • Udvardi járás, székhelye Ógyalla

1891-ben 159.504 lakosa volt, ebből:

  • 137.330 magyar (86,1%)
  • 11.672 német (7,3%)
  • 9.791 szlovák (6,1%)

A vármegye lakosságának túlnyomó része magyar nemzetiségű volt. A szlovák és a német lakosságot a 18. században telepítették be a török pusztítás utáni újbóli benépesítés során. Az Udvardi járásban 5 szomszédos falut (Komáromszemere, Kisbaromlak, Komáromcsehi, Kolta, Jászfalu) és Újgyallát lakták szlovákok, a déli részen pedig Tardost. A németek elsősorban a megye déli részének falvaiban (Baj, Tarján, Vértestolna, Felsőgalla) éltek.

 

  Terület: 2834km2 Szlovákia: 1389km2 Magyarország: 1442km2

 

Liptó

Liptó vármegye címere

Lipto.png

Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig illetve 1907 után, azonban e negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907 után.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

  1. Liptószentmiklósi járás (Liptószentmiklós)
  2. Liptóújvári járás (Liptóújvár)
  3. Rózsahegyi járás (Rózsahegy)
  4. Olaszi járás (Tepla), 1886-ban alakult és 1893-ban megszűnt
  5. Németlipcsei járás (Németlipcse), 1907-ben alakult

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni, továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle névváltozata létezett.

A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól.

Népessége 1891-ben 76850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

  • 72067 (93,78%) szlovák
  • 2568 fő (3,34%) német
  • 1771 fő (2,30%) magyar

Terület: 2246km2

Nógrád

Nógrád vármegye címere

Nograd.png

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

  • Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat(bár nem kerülte el a csehszlovák megszállást, de 1919. január 29-én városlakók és a közelből hívott katonák elkergették a városban állomásozó csehszlovák csapatokat, így a város ma is Magyarország területén található)
  • Gácsi járás, székhelye Gács
  • Losonci járás, székhelye Losonc (rendezett tanácsú város)
  • Nógrádi járás, székhelye Rétság(ma is Magyarország területén található)
  • Salgótarjáni járás, székhelye Salgótarján(ma is Magyarország területén található)
  • Szécsényi járás, székhelye Szécsény(ma is Magyarország területén található)
  • Sziráki járás, székhelye Szirák(ma is Magyarország területén található)
Terület: 4128km2 Szlovákia: 1747km2 Magyarország: 2381km2

 Nyitra

Nyitra vármegye címere

Nyitra.png

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

  • Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
  • Galgóci járás, székhelye Galgóc
  • Miavai járás, székhelye Miava
  • Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
  • Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
  • Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
  • Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
  • Privigyei járás, székhelye Privigye
  • Szakolcai járás, székhelye Holics
  • Szenicei járás, székhelye Szenice
  • Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
  • Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

  • 324 664 szlovák (70,96%)
  • 100 324 magyar (21,92%)
  • 27 937 német (6,10%)

Terület: 5519km2

Pozsony

Pozsony vármegye címere

Pozsony.png

A vármegye hét járásra volt felosztva:

  • Dunaszerdahelyi járás, székhelye Dunaszerdahely
  • Galántai járás, székhelye Galánta
  • Malackai járás, székhelye Malacka
  • Nagyszombati járás, székhelye Nagyszombat (rendezett tanácsú város)
  • Pozsonyi járás, székhelye Pozsony (törvényhatósági jógú város)
  • Somorjai járás, székhelye Somorja
  • Szenci járás, székhelye Szenc

A vármegyének volt három rendezett tanácsú város is (Modor, Szentgyörgy, Bazin.

1910-ben a vármegye összlakossága 389.700 személy volt, ebből:

  • 166 017 szlovák (42,60%)
  • 163 367 magyar (41,92%)
  • 53 822 német (13,81%)
  • 1934 horvát (0,49%)
Terület: 4370km2 Szlovákia: 4323km2 Magyarország: 47km2

Sáros

Sáros vármegye címere

Saros.png

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

  • Bártfai járás, székhelye Bártfa (rendezett tanácsú város)
  • Eperjesi járás, székhelye Eperjes (rendezett tanácsú város)
  • Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz
  • Girálti járás, székhelye Girált
  • Héthársi járás, székhelye Héthárs
  • Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben (rendezett tanácsú város)
  • Lemesi járás, székhelye Lemes

A vármegye összlakossága 1910-ben 174.600 személy volt, ebből:

  • 101.855 (60%) szlovák
  • 38.500 (22%) ruszin
  • 18.088 (10%) magyar
  • 9.447 (8%) német

Terület: 3652km2

Szepes

Szepes vármegye címere

Szepes.png

1886-tól a megye járásai és azok székhelyei az alábbiak voltak:

  1. Bányai járás (Gölnicbánya, 1894-től neve Gölnicbányai járás)
  2. Hernádvölgyi járás (Igló, 1894-től neve Iglói járás)
  3. Lőcsei járás (Lőcse)
  4. Magurai járás (Szepesófalu, 1894-től neve Szepesófalvi járás)
  5. Poprádvölgyi járás (Podolin, 1894-től neve Ólublói járás, székhelye Ólubló)
  6. Tátrai járás (Szepesszombat, 1894-től neve Szepesszombati járás)
  7. Késmárki járás (Késmárk, 1894-ben alakult)

Városok voltak:

  1. Késmárk
  2. Lőcse
  3. Gölnicbánya
  4. Igló
  5. Poprád
  6. Szepesolaszi
  7. Szepesváralja

Terület: 3654km2 (egy része ma Lengyelország területén található)

Trencsén

Trencsén vármegye címere

Trencsen.png

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

  • Báni járás, székhelye Bán
  • Csacsai járás, székheley Csacsa
  • Illavai járás, székhelye Illava
  • Kiszucaújhelyi járás, székhelye Kiszucaújhely
  • Nagybiccsei járás, székhelye Nagybiccse
  • Puhói járás, székhelye Puhó
  • Trencséni járás, székhelye Trencsén (rendezett tanácsú város)
  • Vágbesztercei járás, székhelye Vágbeszterce
  • Zsolnai járás, székhelye Zsolna

A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:

  • 284.770 szlovák (91,74%)
  • 13.204 magyar (4,25%)
  • 9.029 Németek (2,90%)

Terület: 4456km2

Turóc

Turóc vármegye címere

Turocz.png

A vármegye két járásra volt felosztva:

  • Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
  • Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton

A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:

  • 38 432 szlovák (68,99%)
  • 10 993 német (19,73%)
  • 5 560 magyar (9.98%)

Terület: 1123km2

Ung

Ung vármegye címere

Ung.png

A vármegy hat járásra volt felosztva:

  • Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna(ma Ukrajna területén található)
  • Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
  • Percsenyi járás, székhelye Percseny(ma Ukrajna területén található)
  • Szerednyei járás, székhelye Szerednye(ma Ukrajna területén található)
  • Szobránci járás, székhelye Szobránc
  • Ungvári járás, székhelye Ungvár (rendezett tanácsú város)(ma Ukrajna területén található)

A vármegye összlakossága 1910-ben 160.282 személy volt, ebből:

  • 61.711 (38,50%) ruszin
  • 53.824 (33,58%) magyar
  • 36.364 (22,69%) szlovák
  • 8.383 (5,23%) német
Terület: 3230km2 Szlovákia, Ukrajna: 3217km2 Magyarország: 13km2

Zemplén

Zemplén vármegye címere

Zemplen.png

A vármegye a következő tizenkét járásra volt felosztva:

  • Bodrogközi járás, székhelye Királyhelmec
  • Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
  • Homonnai járás, székhelye Homonna
  • Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc
  • Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
  • Sárospataki járás, székhelye Sárospatak(ma is Magyarország területén található)
  • Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely (rendezett tanácsú város)
  • Szerencsi járás, székhelye Szerencs(ma is Magyarország területén található)
  • Szinnai járás, székhelye Szinna
  • Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
  • Tokaji járás, székhelye Tokaj(ma is Magyarország területén található)
  • Varannói járás, székhelye Varannó

A vármegye összlakossága 1891-ben 299 197 személy volt, ebből:

  • 141 188 (47,2%) magyar
  • 107 477 (35,9%) szlovák
  • 31 036 (10,4%) ruszin
  • 15 511 (5,2%) német
Terület: 6282km2 Szlovákia: 4507km2 Magyarország: 1775km2

Zólyom

Zólyom vármegye címere

Zolyom.png

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

  • Besztercebányai járás, székhelye Besztercebánya (rendezett tanácsú város)
  • Breznóbányai járás, székhelye Breznóbánya (rendezett tanácsú város)
  • Nagyszalatnai járás, székhelye Nagyszalatna
  • Zólyomi járás, székhelye Zólyom (rendezett tanácsú város)

A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:

  • 113.294 (84,74%) szlovák
  • 16.509 (12,35%) magyar
  • 2.124 (1,59%) német

Terület: 2634km2

A fentieken kívül még Győr vármegyéből is 83km2 Szlovákia területét képezi.

 

Bővebben:

Abaúj-Torna | Árva | BarsEsztergom | Gömör és Kis-Hont | Hont | Komárom | Liptó | Nógrád | Nyitra | Pozsony | Sáros |

Szepes | Trencsén | Turóc | Ung | Zemplén | Zólyom

Kedvencekhez!
Keresés
Belépés
Bejegyzések
Időjárás

http://api.ning.com/files/0cSrvxA0FWYBkWVCn2A0JlY-h75ILWzpsSl6SOLuU4Q_/Nagymagyarorszagfelho.jpg

Kiemelt ajánlat

I. Kárpát- medencei hazafias versmondóverseny

Főpartnereink
Címkék
Copyright MyCorp © 2017
Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben