Felvidéki
vármegyék
Abaúj-Torna
A vármegye székhelye 1920-ig Kassa, azután Szikszó, majd 1938-1944
között ismét Kassa, végül 1950-ig újból Szikszó volt.
A megye 20. század elején hat járásra oszlott:
- Csereháti járás, székhelye Szepsi
- Füzéri járás, székhelye Hernádzsadány
- Gönci járás, székhelye Abaújszántó(ma is Magyarország területén
található)
- Kassai járás, székhelye Kassa
- Szikszói járás, székhelye Szikszó(ma is Magyarország területén
található)
- Tornai járás, székhelye Torna
A millenium idején(körülbelül) 180 000 lakosa volt, melyek közül:
- 120 000 magyar
- 48 000 szlovák
- 10 000 német
- 250 rutén
nemzetiségű volt.
1941-ben 203 438 magyar, 18 879 szlovák, 2581 bunyevác, 904 német,
623 cigány, 256 ruszin, 72 román, 3 horvát és 105 egyéb nemzetiségü
lakott a vármegyében.
Terület: 3317km2 |
Szlovákia: 1645km2
|
Magyarország: 1672km2
|
Árva
Székhelye 1867-ig Árva (szlovákul Orava, németül Arwa); 1867-1919
között Alsókubin (szlovákul: Dolný Kubín; németül: Unterkubin)
A vármegyének 1896-ban négy járása volt:
- Alsókubini járás, székhelye Alsókubin
- Námesztói járás, székhelye Námesztó
- Trsztenai járás, székhelye Trsztena
- Vári járás, székhelye Turdossin
Az 1910. évi népszámlálás szerint Árva vármegye összes (polgári és
katonai) jelenlévő népessége 78 745 fő volt. Ennek megoszlása anyanyelv
szerint a következő volt:
- 59 096 (75,0%) szlovák
- 2000 (2,5%) magyar
- 1518 (1,9%) német
- 16 131 egyéb, melynek döntő többsége lengyel anyanyelvű.
Terület: 2019km2 (egy része
ma Lengyelország területén található)
Bars
Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:
- Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
- Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
- Lévai járás, székhelye Léva
- Oszlányi járás, székhelye Oszlány
- Verebélyi járás, székhelye Verebély
Ezen kívül volt még három rendezett tanácsú város:
A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:
- 97.824 szlovák (54,55%)
- 62.022 magyar (34,58%)
- 17.366 német (9,68%)
- 2100 egyéb(1,17%)
nemzetiségű volt.
Terület: 2724km2
Esztergom
Lakóinak száma 1881-ben 72 166 fő, 1891-ben 78 378 fő volt. A 10 évi
szaporulat 6212 fő, vagyis 8,61%, amely alapján egy km²-re 70 lélek
jutott, így Esztergom a sűrűbben lakott vármegyék közé tartozott.
A lakosok közül:
- 62 505 (79,7%) magyar,
- 8941 (11,4%) német
- 6432 tót (8,2%)
volt. Ebből a magyarság 10 évi szaporulata 5206 lélek, vagyis 9,1%. A
magyarság a Duna balpartján lakik legsűrűbben, a jobbparton a
németekkel és tótokkal keverve.
Terület: 1077km2
|
Szlovákia: 545km2 |
Magyarország: 532km2 |
Gömör és Kis-Hont
1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási
székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye járási beosztása az alábbiak
szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):
- Nagyrőcei járás (Jolsva)
- Rimaszécsi járás (Feled, neve 1912-től Feledi járás)
- Rozsnyói járás (Rozsnyó)
- Rimaszombati járás (Nyustya)
- Tornaljai járás (Tornalja)
- Garamvölgyi járás (Királyhegyalja, de a szolgabírói hivatal a
községhez tartozó Nándorvölgy telepen volt, 1900-ban alakult)
- Ratkói járás (Ratkó, 1909-ben alakult)
- Putnoki járás (Putnok, 1910-ben alakult)(ma is Magyarország
területén található)
Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt rendezett tanácsú
város alakult, melyek ma mind Szlovákiához tartoznak, és ezek köre nem
változott a későbbi évtizedekben sem:
- Dobsina
- Jolsva
- Nagyrőce
- Rimaszombat
- Rozsnyó
Terület: 4279km2 |
Szlovákia: 3956km2 |
Magyarország: 323km2 |
Hont
Hont vármegye hat járásra volt felosztva:
- Báti járás, székhelye Bát
- Ipolynyéki járás, székhelye Ipolynyék
- Ipolysági járás, székhelye Ipolyság
- Korponai járás, székhelye Korpona (rendezett tanácsú város)
- Szobi járás, székhelye Szob(ma is Magyarország területén
található)
- Vámosmikolai járás, székhelye Vámosmikola(ma is Magyarország
területén található)
1896-ban összesen 132.500 lakosa volt, ebből:
- 58.155 magyar (43,89%)
- 56.529 szlovák (42,66%)
- 7602 német (5,73%)
- 737 egyéb (0,55%)
Terület: 2633km2 |
Szlovákia: 2171km2 |
Magyarország: 462km2 |
Komárom
A vármegye 1754-től kettéosztásáig négy járásra és egy szabad királyi
városra (Komárom) volt felosztva:
- Csallóközi járás, székhelye Nemesócsa
- Gesztesi járás, székhelye Nagyigmánd(ma is Magyarország
területén található)
- Tatai járás, székhelye Tata(ma is Magyarország területén
található)
- Udvardi járás, székhelye Ógyalla
1891-ben 159.504 lakosa volt, ebből:
- 137.330 magyar (86,1%)
- 11.672 német (7,3%)
- 9.791 szlovák (6,1%)
A vármegye lakosságának túlnyomó része magyar nemzetiségű volt. A
szlovák és a német lakosságot a 18. században telepítették be a török
pusztítás utáni újbóli benépesítés során. Az Udvardi járásban 5
szomszédos falut (Komáromszemere, Kisbaromlak, Komáromcsehi, Kolta,
Jászfalu) és Újgyallát lakták szlovákok, a déli részen pedig Tardost. A
németek elsősorban a megye déli részének falvaiban (Baj, Tarján,
Vértestolna, Felsőgalla) éltek.
|
Terület: 2834km2 |
Szlovákia: 1389km2 |
Magyarország: 1442km2 |
Liptó
Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három
járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a
járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a
főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól
kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és
egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig illetve 1907 után, azonban e
negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907
után.
A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó
székhelyeik).
- Liptószentmiklósi járás (Liptószentmiklós)
- Liptóújvári járás (Liptóújvár)
- Rózsahegyi járás (Rózsahegy)
- Olaszi járás (Tepla), 1886-ban alakult és 1893-ban megszűnt
- Németlipcsei járás (Németlipcse), 1907-ben alakult
Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének
többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni,
továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására
soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle
névváltozata létezett.
A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól.
Népessége 1891-ben 76850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság
etnikai összetétele (1891):
- 72067 (93,78%) szlovák
- 2568 fő (3,34%) német
- 1771 fő (2,30%) magyar
Terület: 2246km2
Nógrád
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat(bár nem kerülte
el a csehszlovák megszállást, de 1919. január 29-én városlakók és a
közelből hívott katonák elkergették a városban állomásozó csehszlovák
csapatokat, így a város ma is Magyarország területén található)
- Gácsi járás, székhelye Gács
- Losonci járás, székhelye Losonc (rendezett tanácsú város)
- Nógrádi járás, székhelye Rétság(ma is Magyarország területén
található)
- Salgótarjáni járás, székhelye Salgótarján(ma is Magyarország
területén található)
- Szécsényi járás, székhelye Szécsény(ma is Magyarország területén
található)
- Sziráki járás, székhelye Szirák(ma is Magyarország területén
található)
Terület: 4128km2 |
Szlovákia: 1747km2 |
Magyarország: 2381km2 |
Nyitra
A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:
- Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
- Galgóci járás, székhelye Galgóc
- Miavai járás, székhelye Miava
- Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
- Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
- Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
- Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
- Privigyei járás, székhelye Privigye
- Szakolcai járás, székhelye Holics
- Szenicei járás, székhelye Szenice
- Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
- Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely
1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:
- 324 664 szlovák (70,96%)
- 100 324 magyar (21,92%)
- 27 937 német (6,10%)
Terület: 5519km2
Pozsony
A vármegye hét járásra volt felosztva:
- Dunaszerdahelyi járás, székhelye Dunaszerdahely
- Galántai járás, székhelye Galánta
- Malackai járás, székhelye Malacka
- Nagyszombati járás, székhelye Nagyszombat (rendezett tanácsú
város)
- Pozsonyi járás, székhelye Pozsony (törvényhatósági jógú város)
- Somorjai járás, székhelye Somorja
- Szenci járás, székhelye Szenc
A vármegyének volt három rendezett tanácsú város is (Modor,
Szentgyörgy, Bazin.
1910-ben a vármegye összlakossága 389.700 személy volt, ebből:
- 166 017 szlovák (42,60%)
- 163 367 magyar (41,92%)
- 53 822 német (13,81%)
- 1934 horvát (0,49%)
Terület: 4370km2 |
Szlovákia: 4323km2 |
Magyarország: 47km2 |
Sáros
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Bártfai járás, székhelye Bártfa (rendezett tanácsú város)
- Eperjesi járás, székhelye Eperjes (rendezett tanácsú város)
- Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz
- Girálti járás, székhelye Girált
- Héthársi járás, székhelye Héthárs
- Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben (rendezett tanácsú város)
- Lemesi járás, székhelye Lemes
A vármegye összlakossága 1910-ben 174.600 személy volt, ebből:
- 101.855 (60%) szlovák
- 38.500 (22%) ruszin
- 18.088 (10%) magyar
- 9.447 (8%) német
Terület: 3652km2
Szepes
1886-tól a megye járásai és azok székhelyei az alábbiak voltak:
- Bányai járás (Gölnicbánya, 1894-től neve Gölnicbányai járás)
- Hernádvölgyi járás (Igló, 1894-től neve Iglói járás)
- Lőcsei járás (Lőcse)
- Magurai járás (Szepesófalu, 1894-től neve Szepesófalvi járás)
- Poprádvölgyi járás (Podolin, 1894-től neve Ólublói járás,
székhelye Ólubló)
- Tátrai járás (Szepesszombat, 1894-től neve Szepesszombati járás)
- Késmárki járás (Késmárk, 1894-ben alakult)
Városok voltak:
- Késmárk
- Lőcse
- Gölnicbánya
- Igló
- Poprád
- Szepesolaszi
- Szepesváralja
Terület: 3654km2 (egy része ma Lengyelország területén
található)
Trencsén
A vármegye kilenc járásra volt felosztva:
- Báni járás, székhelye Bán
- Csacsai járás, székheley Csacsa
- Illavai járás, székhelye Illava
- Kiszucaújhelyi járás, székhelye Kiszucaújhely
- Nagybiccsei járás, székhelye Nagybiccse
- Puhói járás, székhelye Puhó
- Trencséni járás, székhelye Trencsén (rendezett tanácsú város)
- Vágbesztercei járás, székhelye Vágbeszterce
- Zsolnai járás, székhelye Zsolna
A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:
- 284.770 szlovák (91,74%)
- 13.204 magyar (4,25%)
- 9.029 Németek (2,90%)
Terület: 4456km2
Turóc
A vármegye két járásra volt felosztva:
- Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
- Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton
A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:
- 38 432 szlovák (68,99%)
- 10 993 német (19,73%)
- 5 560 magyar (9.98%)
Terület: 1123km2
Ung
A vármegy hat járásra volt felosztva:
- Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna(ma Ukrajna területén
található)
- Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
- Percsenyi járás, székhelye Percseny(ma Ukrajna területén
található)
- Szerednyei járás, székhelye Szerednye(ma Ukrajna területén
található)
- Szobránci járás, székhelye Szobránc
- Ungvári járás, székhelye Ungvár (rendezett tanácsú város)(ma
Ukrajna területén található)
A vármegye összlakossága 1910-ben 160.282 személy volt, ebből:
- 61.711 (38,50%) ruszin
- 53.824 (33,58%) magyar
- 36.364 (22,69%) szlovák
- 8.383 (5,23%) német
Terület: 3230km2 |
Szlovákia, Ukrajna: 3217km2 |
Magyarország: 13km2 |
Zemplén
A vármegye a következő tizenkét járásra volt felosztva:
- Bodrogközi járás, székhelye Királyhelmec
- Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
- Homonnai járás, székhelye Homonna
- Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc
- Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
- Sárospataki járás, székhelye Sárospatak(ma is Magyarország
területén található)
- Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely (rendezett
tanácsú város)
- Szerencsi járás, székhelye Szerencs(ma is Magyarország területén
található)
- Szinnai járás, székhelye Szinna
- Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
- Tokaji járás, székhelye Tokaj(ma is Magyarország területén
található)
- Varannói járás, székhelye Varannó
A vármegye összlakossága 1891-ben 299 197 személy volt, ebből:
- 141 188 (47,2%) magyar
- 107 477 (35,9%) szlovák
- 31 036 (10,4%) ruszin
- 15 511 (5,2%) német
Terület: 6282km2 |
Szlovákia: 4507km2 |
Magyarország: 1775km2 |
Zólyom
A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:
- Besztercebányai járás, székhelye Besztercebánya (rendezett
tanácsú város)
- Breznóbányai járás, székhelye Breznóbánya (rendezett tanácsú
város)
- Nagyszalatnai járás, székhelye Nagyszalatna
- Zólyomi járás, székhelye Zólyom (rendezett tanácsú város)
A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:
- 113.294 (84,74%) szlovák
- 16.509 (12,35%) magyar
- 2.124 (1,59%) német
Terület: 2634km2
A fentieken kívül még Győr
vármegyéből is 83km2 Szlovákia területét képezi.
Bővebben:
Abaúj-Torna | Árva
| Bars
| Esztergom | Gömör és Kis-Hont | Hont |
Komárom | Liptó
| Nógrád | Nyitra
| Pozsony | Sáros
|
Szepes
| Trencsén | Turóc
| Ung | Zemplén
| Zólyom
|