Híres
felvidékiek
Felvidék alábbi híres szülöttjeiről
az Irodalom menüpont alatt találhat leírást!
- Márai Sándor
- Szenczi Molnár Albert
- Jókai Mór
- Mikszáth Kálmán
- Balassi Bálint
- Tompa Mihály
- Madách Imre
- Kassák Lajos
- Reviczky Gyula
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március
27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője,
Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított
Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét
kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá
váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország
fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond
erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I.
Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is
voltak erdélyi fejedelmek.
Harca jóllehet nem járt sikerrel, de a magyarság körében ma is
tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált
közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar
függetlenség ügye mellett.
II. Rákóczi Ferenc
V. László (Utószülött) (Komárom,
1440. február 22. – Prága, 1457. november 23.), csehül Ladislav
Pohrobek, németül Ladislaus Postumus, magyar király és cseh
király, Ausztria hercege, 1453-tól Ausztria első főhercege. A
Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen
Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született. A
Habsburg-ház alberti (senior) ágának utolsó férfi tagja volt.
V. László
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai
gróf Andrássy Gyula (Oláhpatak, 1823. március 3. – Volosca
(Fiume mellett) 1890. február 18.) államférfi, magyar miniszterelnök,
osztrák-magyar külügyminiszter.
id. Andrássy Gyula
Németújvári gróf Batthyány Lajos
(Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.): államférfi,
Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke.
Batthyány Lajos
Bercsényi Miklós, székesi gróf
(Temetvény, 1665. december 6. – Rodostó, 1726. november 6.) kuruc
főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a
Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.
Bercsényi Miklós
Blaha Lujza (sz. Reindl Ludovika,
Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – 1926. január 18.) magyar színésznő,
„a nemzet csalogánya”.
Blaha Lujza
Csontváry Kosztka Tivadar
(eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5. –
Budapest, 1919. június 20.) magyar festő.
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta
állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is
tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet
alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a
legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték
el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb –
látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők
közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az
expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de
igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.
önarckép, Csontváry Kosztka Tivadar
Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877. július
27. – New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész,
pedagógus.
Dohnányi Ernő
Galánthai gróf Esterházy János
(Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehország, 1957. március 8.)
Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt.
gr. Eszterházy János
Jedlik Ányos István (Szímő, 1800.
január 11. – Győr, 1895. december 13.): magyar természettudós,
feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek
között a öngerjesztés elve és a feszültségsokszorozás felismerése.
Jedlik Ányos
Herczegh Géza Gábor (Nagykapos,
Csehszlovákia, 1928. október 17. – Budapest, 2010. január 11.) magyar
jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kutatási területe a nemzetközi jog. Jelentősek kutatásai a nemzetközi
bíráskodás és nemzeti kisebbségek kérdése területén. 1981 és 1987 között
a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Kar dékánja. 1990 és
1993 között az Alkotmánybíróság tagja, illetve elnökhelyettese, 1993 és
2003 között az Egyesült Nemzetek Szervezete hágai Nemzetközi Bíróságának
tagja.
Herczegh Géza
Herman Ottó (Breznóbánya, 1835.
június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós,
néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Nevezték az utolsó magyar
polihisztornak is.
Herman Ottó
Király Tibor (Málca, Csehszlovákia,
1920. július 11.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a
Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A büntetőeljárás-jog és annak
története neves kutatója. Nevéhez fűződik több büntetőeljárási
jogszabály tervezése, valamint a büntetőeljárás oktatásának
aktualizálása. 1961 és 1967, valamint 1976 és 1980 között az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának dékánja volt. 1967 és 1970
között az ELTE rektorhelyettese.
Király Tibor
Lehár Ferenc (Révkomárom, 1870.
április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző,
operettkomponista, karmester.
Lehár Ferenc
Lahner György (Láhner György,
Georg Lahner, Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október
6.): honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Láhner György
Báró Mednyánszky László (Beckó, 1852. április 23. – Bécs,
1919. április 17.) magyar festő és grafikus.
Báró Mednyánszky László
Szinyei Merse Pál (Szinyeújfalu,
1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő.
önarckép, Szinyei Merse Pál
vitéz Sarlay István (eredeti neve: Schwartz István)
(Dunaszerdahely, 1894. május 22. – Dunaszerdahely, 1962. augusztus 13.)
császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első
Magyar Kartonlemezgyár Rt. főtisztviselője
vitéz Sarlay István
|
Nyitólap 
