Felvidéki

Nemzeti

Portál



Péntek, 2017-11-24, 02:35
Üdvözöllek Vendég | RSS
 
Nyitólap IrodalomRegisztrációBelépés
Névnap
Kategóriák
Felvidék
Anyaország
Kárpát-medence
Kultúra
Honlap-menü
Üzenőfal
Ajánló

http://www.alszik.dolnesaliby.sk/getimage.php?ID_image=305

Magyar.sk - Felvidéki magyar portál

http://m.blog.hu/sz/szabadsagkor/image/nyelvt%C3%B6rv%C3%A9ny.png

Minden a nyelvtörvényről!

Štastný nový rok, Slovensko! / Boldog Új Évet Magyarország!

http://www.ababook.hu/book_images/82a/999638082a.jpg

Popély Gyula: Felvidék

http://www.ffg.sulinet.hu/kapcs/Weblap-belga/magyar%20z%C3%A1szl%C3%B32.gif

Élő zászló mozgalom

Szavazás
Melyik magyarországi pártra szavaznál?
Összes válasz: 71
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Archívum

Előző honlapunk

Felvidék magyar irodalma

Ezen menüpont alatt a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek Felvidékkel való kapcsolatát írjuk le, illetve a Felvidéken talált nyelvemlékekről találhat részletes leírást.

Irodalmi emlékhelyek

Nyelvújítás

 Nyelvemlékek

Nagyszombati kódex, 1512 és 1513-ból. Nagy nyolcadrét alakú papírkódex, egy kéz munkája, ismeretlen leírótól. Írásának ideje a 158. és a 304. lapokon olvasható. Első harmada párbeszédes formájú elmélkedés, Heinrich Seuse Horologium sapientiae című munkájának magyar fordítása. Folytatása valláserkölcsi elmélkedések és imádságok, amik az óbudai klarissza apácáknak készültek. Először az esztergomi káptalan nagyszombati könyvtárában őrizték, később az esztergomi Főegyházmegyei Könyvtárba került, ahol ma is látható. Először Komáromy Lajos és Király Pál adta ki a szöveget a Nyelvemléktár harmadik kötetében.

A Szabács viadala, eredetiben fennmaradt históriás énekeink legrégebbike. A kéziratot 1871-ben fedezte fel Csicseren a Csicsery-család oklevelei között Véghely Dezső történész. A Magyar Történelmi Társulat 1872. januári ülésén Thaly Kálmán mutatta be.

E fontos nyelvemlékünk egy hosszában kettéhajtott, s ennélfogva négy lapot képező, de erősen megrongált nagy félívből áll, és Mátyás király egyik nevezetes haditettét, a II. Mehmed szultán által a Száva mellett épített Szabács várának 1476 januárjában történt ostromát mondja el. Legterjedelmesebb – 150 soros – történeti énekünk, amely Mátyás korából ránk maradt. Kezdő szavaiból ítélve („De az fellyöl mondott Pál Kenézi") az eleje hiányzik. Különösen fontossá teszi az is, hogy gyakori és egykorú törléseinél, javításainál fogva eredeti fogalmazványnak látszik. Toldy Ferenc véleménye szerint ez az ének egyike lehet azoknak, amelyeket Galeotto Marzio szerint Mátyás hőstetteiről annak asztalánál énekeltek.

E költemény történetileg is igen becses, a vár vívásának több ismeretlen részletét tudjuk meg belőle, például Ali bég érkezése, a dob- és trombita-epizód, a török ifjú kiszökése, Várdai Simon elesése stb. Az előadás közvetlensége arra enged következtetni, hogy a költemény még az ostrom esztendejében, 1476-ban keletkezhetett.

Korábbi hamisítási esetek miatt a történészek az események rekonstruálásával bizonyították az eredetiséget. Aggodalomra a rím szerinti tördelés és a sorkezdő nagy kezdőbetűk adtak okot, mivel ez Mátyás korában merőben modern megoldás. Költői becsét természetes előadása, tömörsége és ritmusának meglehetős folyékonysága adják. E tekintetben jóval felette áll a XVI. század egyéb költői maradványainak. Sorai általában 10 szótagból állnak (deseterac), csak néhol találunk kilencest vagy tizenegyest, s egy helyen tizenkettest.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/6/6f/Szabacsviadalaelolap.jpg/180px-Szabacsviadalaelolap.jpg

A Szabács viadala című históriás ének előlapja (Kattintásra nagyobb lesz!)

Rovásírás olvasható Felsőszemeréd római katolikus temploma mellett, mely az évszámot és papjának nevét tartalmazza, valamint Stubnyafürdőn is találtak rovásírásos emléket.

A középkori és a korai humanista irodalom

Vitéz János (1408? - 1472)

A nagy műveltségű főpap első teendőjének tekintette egy olyan országos intézet alapítását, amely a magyarok szempontjából nélkülözhetővé teszi a külföldi egyetemek látogatását. Saját költségén Pozsonyban megvetette egy négy karból álló egyetem alapjait (1465, Academia istropolitana), amelynek tanszékeire a külföldi főiskolák nevezetesebb tudósait nyerte meg. 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/VitezJanos.jpg/180px-VitezJanos.jpg

Vitéz János

Egyéb

Jelentősebb kolostorokat tekintve ekkor Pozsonyban egy domonkos, míg Zoboron egy pálos kolostor működött. Jelentős volt ezeken kívül a szepeshelyi bencés kolostor is.

Káptalani iskola működött ekkor Nyitrán és Szepeshelyen.

 

A reneszánsz és a humanista irodalom

Tinódi Lantos Sebestyén (1505? - 1556)

Mikor a törökök egyre nagyobb területet foglaltak el a Dunántúlon, Kassán telepedett le. Itt családot alapított és innen járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, majd tapasztalatait versekbe szedve írta meg.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Tinodi_cimer.jpg/220px-Tinodi_cimer.jpg

Tinódi Lantos Sebestyén címere

Bornemissza Péter (1535-1584)

1548–53-ban Kassán tanult, ahol harcos reformátori magatartásáért börtönbüntetést szenvedett. 1563–64 táján Zólyomban Balassi János udvari papja, és fiának, Balassi Bálintnak nevelője lett. Újra üldözni kezdték, s Bornemisza egy ideig Semptén húzta meg magát. 1564-ben Bécsbe hívatták az uralkodó elé, akinél bevádolták eretnekségért. Bécsből egy idő múlva szabadulván járt Huszton, és Ungváron, majd visszatért pártfogójához Zólyomba. 1569-ben ura kíséretében megjelent a pozsonyi országgyűlésen.1572-ben tűnt fel a krónikások számára, az öngyilkos Eck grófné temetésén, ahol a sok nép előtt prédikált, nagy feltűnést keltve. Ekkor ismerkedett meg gróf Salm-Eck Gyulával, akinek Nyitra megyei birtokain, előbb Galgócon, majd Semptén telepedett le lelkészként. 1582 június 23. után Detrekőből átköltözött a szomszédos Rorbachra, ahol önálló házat is tudott venni magának, és itt Rárbokon élt haláláig.

Irodalmi szempontból kiemelkedő az 1558-ban, Pozsonyban kiadott Magyar Elektra című műve.

 Balassi Bálint (1554-1594)

Balassi Bálint 1554. október 20.-án született Zólyomban. Apja gyarmati Balassi János, aki ekkor a zólyomi vár főkapitánya volt. Később a városban tanul Balassi. 1575 nyarán a törökök elfoglalták a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, valamint a hozzájuk tartozó birtokokat. Visszatérve Erdélyből, lakóhelyül csupán az 1554-ben szerzett zálogbirtok, a Tátra aljában fekvő Liptóújvár és uradalma maradt meg számára.

A zólyomi és selmecbányai polgárok, hogy az általuk gyűlölt Balassit városaikból eltávolítsák, egy fiatal özvegyasszony elleni erőszakkal vádolták meg.

Érsekújvárott alkalmazták, ötven lovas kapitányaként.

1591 őszén, Balassa András halála után tért haza Magyarországra. Ekkor már lakóhelye, Liptóújvár megtartásáért is hadakoznia kellett.

http://www.literatura.hu/irok/renesz/images/balass.jpg

Balassi Bálint

Szenczi Molnár Albert (1574-1634)

A Pozsony közelében lévő, Szenc mezővárosban született. 1590-ben Kassán volt nevelő, majd külföldi tanulmányai után 1599-1600-ig bejárta a Felvidéket.

http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/gyor/05szencimolnaralbert

Szenczi Molnár Albert

Egyéb

Nyomda működött ekkor Nagyszombaton és Bártfán, ezen kívül Nagyszombaton könyvtár is volt.

 

A barokk irodalom

Pázmány Péter (1570-1637)

1601-ben prédikátorként Kassán és Nyitra vármegyében működött nagy sikerrel. 1608-ban országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi béke 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja az országban a birtokszerzési jogot; majd arra bírta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított teológiai és bölcsészeti karral (jogutódja a jelenlegi Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem). Pozsonyban halt meg 1637-ben.

http://www.nandafalva.hu/cikkek/irodalom/images/pazmany.jpg

Pázmány Péter

Zrínyi Miklós (1620-1664)

Apja halála után Pázmány Péter lett a nevelője. Később Nagyszombaton tanult.

http://cok.freeblog.hu/files/zrinyi_miklos.jpg

Zrínyi Miklós

Gyöngyösi István (1629-1704)

1653. január 4-én a rozsnyói tisztújítás alkalmával Gömör vármegye táblabírájának nevezték ki, 1658-ban pedig a füleki helyőrségnél lett segédbíró, id. gróf Koháry István főkapitánysága alatt. Ezen állásával nem volt megelégedve, fennmaradt levelében szűkös anyagi helyzetéről panaszkodik, s urától egy kis búzát kér segítség fejében.

Vádolták, hogy ő is be volt avatva a Wesselényi-féle összeesküvésbe, vagy legalábbis tudomása volt róla: emiatt elfogták és Fülek várában bebörtönözték.

1687. szeptember 17-én a megyének a pozsonyi országgyűlésen való képviseletével bízták meg. Ekkor már olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy az alispáni állással több ízben kitüntették.

Fontos megjegyezni, hogy ő adta ki 1664-ben Murányban a Márssal társólkodó Murányi Vénus című művet.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Gy%C3%B6ngy%C3%B6si_Istv%C3%A1n.jpg/220px-Gy%C3%B6ngy%C3%B6si_Istv%C3%A1n.jpg

Gyöngyösi István

 

A felvilágosodás irodalma

Kazinczy Ferenc (1759-1831)

1779. szeptember 9-én Milecz Sámuel tornai ügyészhez utazott Kassára, ott kötött ismeretséget fiatalkori szerelmével, Rozgonyi Erzsébettel, valamint Baróti Szabó Dáviddal. 1781. január 11. és 1782. június 2. között Eperjesen folytatta a joggyakorlatot, emellett sokat foglalkozott a művészetekkel is: táncolni, fuvolázni, rajzolni, festeni tanult, sokat olvasott; különösen a német írókat kedvelte.

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/images/kazinczy.jpg

Kazinczy Ferenc

Batsányi János (1763-1845)

1785 végén, tanítványa halála után Kassán a kamarai igazgatóságnál hivatalnok (gyakornok, később írnok) lett. Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc és Batsányi 1787-ben megalapította az első magyar irodalmi társaságot (Kassai Magyar Társaság). Sokan csatlakoztak hozzájuk szerte az országban. Nézetei miatt 1793-ban elbocsátották az állásából. Ekkor Forgách Miklós gróf nyitrai főispán magántitkára lett.

http://de.academic.ru/pictures/dewiki/66/Batsanyi_Janos.jpg

Batsányi János

Kármán József (1769-1795)

 Kármán József református lelkész (1794-től püspök) és Szalay Klára fiaként a felvidéki Losoncon született. Elemi- és középiskolai tanulmányait Losoncon végezte. 1789-ben és 1790-ben ügyvédi vizsgát tett Pozsonyban.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ef/K%C3%A1rm%C3%A1n_J%C3%B3zsef.jpg

Kármán József

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1804)

Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba ment, ahol heves részt vett a franciák elleni elkeseredésben, és kiadta a Diétai Magyar Múzsa című lapot, mely keddenként, utóbb kétszer hetenként az országgyűlés bevégeztéig tizenegy számban jelent meg. Weber könyvnyomtató nem volt rábírható a munkáinak további kiadására, ezért elhagyta az év végén Pozsonyt. Komáromba utazott, hol 1797. április 26-án tartotta a megye a fölkelő gyűlését; itt írta a fölkelésre buzdító verseit, és ez év nyarán itt ismerkedett meg Fábián Julianna költőnő által Vajda Pál komáromi kereskedőnek Julianna nevű leányával, aki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt; ekkor születtek nagyrészt Lillát dicsőítő dalai, szerelemvalló levele, melyben Lillát (Vajda Juliannát) nyilatkozásra kéri, október 21. felelete a Lilla kedvező válaszára. E boldog élet kilenc hónapig tartott, mint Csokonai búcsúzó levelében maga mondja, amikor a kilátás nélküli viszony Lillának férjhez adásával megszakadt. (Első férje Lévai István 1840. június 1-jén halt el 76. évében. „Lilla áldott hamvainak”, aki 1855. február 15-én meghalt és 78 évet élt, második férje Végh Mihály hetényi református esperes emelt emléket.) Komáromi viszonya idején, úgy látszik, többnyire Kovács Sámuel barátjánál Bicskén tartózkodott, honnét gyakran ellátogatott Komáromba is, amely várost 1798 márciusának végén hagyta el.

http://ady.kispest.hu/download/irodalom/csokonai.jpg

Csokonai Vitéz Mihály

 

A romantika irodalma

Kisfaludy Sándor (1772-1844)

A bölcseletet és jogot Pozsonyban hallgatta, ahol az 1790–1791. évi országgyűlés tárgyalásai rendkívüli mértékben élesztették hazafias érzelmeit. Szorgalmasan látogatta a pozsonyi német színházat, Schiller volt a kedvenc költője, s jeles hegedűjátszóvá is kiképezte magát. A jeles pozsonyi növendék a barátaival, Fejér Györggyel, Horváth Jánossal, Döme Károllyal együtt lelkesedett a magyar irodalom ébredésén. A törvénytanuláshoz azonban nem nagy kedve volt; atyja 1792-ben hazavitte maga mellé törvénygyakorlatra.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/Kisfaludy_S%C3%A1ndor.jpg/220px-Kisfaludy_S%C3%A1ndor.jpg

Kisfaludy Sándor

Bajza József (1804-1858)

1823-tól egy évet töltött Pozsonyban, a német színházban ismerkedett a teátrumok világával, gyűjtötte színházi élményeit.

http://mek.niif.hu/01100/01149/html/images/bajzajoz.jpg

Bajza József

Egyéb

1833-ban volt Kassán a Bánk bán első bemutatója.

 

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága pedig Pozsonyban, 1830. november 17-én, a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjává nevezte ki.

http://www.nemzetismeret.hu/little/a_095a.jpg

Kölcsey Ferenc

 

Petőfi Sándor (1822-1849)

1838. augusztus 31-étől a Selmecbányai Líceumba járt, ahol 5. osztályba, első éves rétornak iratkozott be. A Nemes Magyar Társaság nevű önképzőkör tagja lett. Itt ismerkedett meg Gvadányi József, Csokonai, Vörösmarty Mihály költészetével is. Boleman István és Lichard Dániel voltak tanárai, az előbbi költészettant, latin fordítást, stílusgyakorlatokat és földrajzot tanított, az utóbbi pedig hittanra, régiségtanra és magyar történelemre oktatta az ifjúságot latinul, mivel magyarul nem tudott. Ezenkívül a német nyelvet is gyakorolták. Lichard azonban félévkor megbuktatta Sándort: „A félévi vizsgálat rosszul sikerült s egyik szláv érzelmű tanárától a magyar történelemből elégtelent kapott. Atyja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét.

1843 után Pozsonyban próbált színészi állást keresni, ám a pálya telített volt. Így az Országgyűlési Tudósításokat körmölte, mígnem Bajza tudomására jutott nyomora. Baráti társaságában pénzt gyűjtött neki, s valószínűleg ő vette rá Nagy Ignácot arra, hogy fordítói munkát kínáljon az ifjú költőnek. Ekkor mindössze három hét alatt lefordított egy francia, majd további három hét múltán egy angol regényt (összesen 900 oldalt) – németből. Bernard A koros hölgy és James Robin Hood című műveit a költő tolmácsolásában a Kisfaludy Társaság adta ki. Ezért kapta első igazi írói fizetését. Pozsonyban ismerkedett meg Lisznyai Kálmánnal, aki május vége felé jurátusként érkezett az országgyűlésre. Lisznyai magához ölelte a kopott, igénytelen külsejű ifjút, szállására hívta, megosztotta vele pénzét, ellátta öltözettel; megismertette Degré Alajossal, Berecz Károllyal, Vahot Sándorral és Imrével, Kuthy Lajossal és Pompéry Jánossal.

1845 tavaszán – felmondva szerkesztői állását, de költőként a lapnál maradva – kelt útra a Felvidékre, ahol három hónapot tartózkodott. Eközben bejárta Eperjest, Késmárkot, Iglót, Rozsnyót, Rimaszombatot, Losoncot, népszerűsítve önmagát, de fiatal költő- és írótársait is. Mindenütt ünnepléssel fogadták, erről Úti jegyzetek című írása is tanúskodik.

http://www.karesz.sk/irodalom/kepek/petofi_sandor.jpg

Petőfi Sándor

 

  Jókai Mór (1825-1904)

Komáromban, Ásvay Jókay József (ügyvéd) és Pulay Mária gyermekeként, kisbirtokos nemesi értelmiségi családban született. Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett. A családnak ő volt az ötödik gyermeke (de két bátyja még csecsemőként meghalt). Eredetileg Ásvai Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.

Iskoláit Komáromban és a pozsonyi református gimnáziumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.

Jókai Mór

 

Líra és dráma a XIX. század második felében

Tompa Mihály (1817-1868)

1817. szeptember28-án született Rimaszombaton.

1844-ben Eperjesen lett nevelő, itt került kapcsolatba Petőfi Sándorral.

1851. szeptembertől haláláig Hanva község lelkipásztora volt.

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/images/tompamih.jpg

Tompa Mihály

Reviczky Gyula (1855-1889)

1855. április 9-én született Vitkócon.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c0/Reviczky_Gyula_1855_1889.jpg

Reviczky Gyula

Komjáthy Jenő (1858-1895)

Gimnáziumi tanulmányainak színhelyét - apja így látta jónak - 2 évenként változtatta (Selmecbánya, Vác, Besztercebánya, Pozsony).

Az 1887-es év nyarát Alsósztregován töltötte, a spiritiszta tanoknak elkötelezett Madách Aladárral. Itt volt Palágyi Menyhért, a filozófus is; barátságuk elmélyült. Komjáthy ősszel állást kapott a határ menti, zömmel szlovák ajkú nagyközségben, Szenicén.

http://mek.niif.hu/01100/01149/html/images/komjathy.jpg

Komjáthy Jenő

 

Madách Imre (1823-1864)

Madách Imre Alsósztregován született 1823-ban.

Anyagi gondok, részben a személyzettel való folyamatos konfliktus miatt – felszámolták a Kálvin téri háztartást. Anyjával és testvéreivel visszautazott Nógrádba és Madách Imre ettől kezdve magánúton folytatta és fejezte be egyetemi tanulmányait Bory László ügyvéd vezetése mellett. 1841 tavaszán Trencsénteplicen keresett gyógyulást, ahol megismerkedett Dacsó Lujzával, aki tüdőbaját kezeltette ott. A szerelem rövid ideig lángolt közöttük, mivel Lujza 1843 tavaszán elhunyt.

http://www.vmig.sulinet.hu/archivum/0809/doklap/0491_p1274_maxi.jpg

Madách Imre


Krúdy Gyula (1878-1933)

A gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887-1888) és Podolinban (1888-1891), majd ismét Nyíregyházán (1891-1895) végezte.

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/images/szemelyek/krudy.jpg

Krúdy Gyula

 

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye).

Iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, 1857 és 1863 között, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte.

http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2004/jun/28/tarka/kalman.jpg

Mikszáth Kálmán


Juhász Gyula (1883-1937)

1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét jelentő vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel. Ősszel a lévai piarista gimnáziumban kezdett tanítani.

1911-1913-ban a szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanára. Ezt száműzetésnek érezte.

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/images/juhaszgy.jpg

Juhász Gyula


Kassák Lajos (1887-1967)

Patikussegéd apa és mosónő anya gyermekeként látta meg a napvilágot a felvidéki Érsekújváron. Bár szülei taníttatni akarták, a gimnáziumi tanulmányait félbe hagyta, hogy lakatosinasnak állhasson, segédlevelet szerzett.

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/images/kassak.jpg

Kassák Lajos

Fábry Zoltán (1897-1970)

Felvidéki magyar író, publicista, kritikus. Első írásaira a német expresszionizmus hat, következetes radikalizmusa azonban a marxizmushoz vezeti. Budapesti egyetemi tanulmányait és néhány kisebb-nagyobb előadókörutat leszámítva egész életét szülőhelyén, Stószon tölti el.

http://www.foruminst.sk/publ/interethnica/1/images/bodva_stosz_04.gif

Emlékháza Stószon

Márai Sándor (1900-1989)

1900. április 11-én látta meg a napvilágot Kassán.

Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába járt, mely intézményt a jezsuita rend alapította, az oktatás magyar nyelven folyt. A gimnáziumot az 1913-14-es tanévben el kellett hagynia; ennek az lehetett az oka, hogy tizennégy évesen egyszer elszökött hazulról. Ezután a családja úgy döntött, hogy intézetbe adják Pestre a Budapesti II. Kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba. Az új iskolára úgy emlékezett vissza mint egy katonai neveldére; a szigorú szabályokat nem tűrte jól, így egy évvel később már újra Kassán tanult. A VII. osztályt két helyen végezte: a Kassai Gimnáziumban és az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban. Utóbbiban érettségizett 1917-ben.

1937-ben A Féltékenyek című kétkötetes művével folytatta termékeny írói pályáját. A könyvben továbbfűzte a Zendülőkben szereplő Garrenek családtörténetét. Februárban megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. Ez év őszén nagy öröm érte, amikor a Felvidék egy részét (Kassával együtt) a első bécsi döntés értelmében visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar csapatokkal visszatért a Felvidékre lapja tudósítójaként.

1944-ben Losoncra ment felesévével, valószínűleg azért, hogy megpróbálják Lola(felesége) apját kiszabadítani a kassai gettóból. A terv sajnos nem sikerült: „X-et deportálták Lengyelországba.” - írta. Többen felajánlották Márainak, hogy kijuttatják az országból, azonban ezeket az ajánlatokat rendre visszautasította.

http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/marai_sandor_konyvei/marai_sandor.jpg

Márai Sándor

 

Napjainkban

Duba Gyula (1930-; született: Hontfüzesgyarmat)

Tőzsér Árpád (1935-; született: Gömörpéterfalva)

Dobos László (1930-; született: Királyhelmec)

Grendel Lajos (1948-; született: Léva)


Kedvencekhez!
Keresés
Belépés
Bejegyzések
Időjárás

http://api.ning.com/files/0cSrvxA0FWYBkWVCn2A0JlY-h75ILWzpsSl6SOLuU4Q_/Nagymagyarorszagfelho.jpg

Kiemelt ajánlat

I. Kárpát- medencei hazafias versmondóverseny

Főpartnereink
Címkék
Copyright MyCorp © 2017
Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben