Magyar.sk - Felvidéki magyar portál

Minden a nyelvtörvényről!

Štastný nový rok, Slovensko! / Boldog Új Évet Magyarország!

Popély Gyula: Felvidék

Élő zászló mozgalom

Előző honlapunk

Felvidéki vármegyék

Abaúj-Torna

A vármegye székhelye 1920-ig Kassa, azután Szikszó, majd 1938-1944 között ismét Kassa, végül 1950-ig újból Szikszó volt.

A megye 20. század elején hat járásra oszlott:

• Csereháti járás, székhelye Szepsi
• Füzéri járás, székhelye Hernádzsadány
• Gönci járás, székhelye Abaújszántó(ma is Magyarország területén található)
• Kassai járás, székhelye Kassa
• Szikszói járás, székhelye Szikszó(ma is Magyarország területén található)
• Tornai járás, székhelye Torna

A millenium idején(körülbelül) 180 000 lakosa volt, melyek közül:

• 120 000 magyar
• 48 000 szlovák
• 10 000 német
• 250 rutén

nemzetiségű volt.

1941-ben 203 438 magyar, 18 879 szlovák, 2581 bunyevác, 904 német, 623 cigány, 256 ruszin, 72 román, 3 horvát és 105 egyéb nemzetiségü lakott a vármegyében.

Árva

Székhelye 1867-ig Árva (szlovákul Orava, németül Arwa); 1867-1919 között Alsókubin (szlovákul: Dolný Kubín; németül: Unterkubin)

A vármegyének 1896-ban négy járása volt:

• Alsókubini járás, székhelye Alsókubin
• Námesztói járás, székhelye Námesztó
• Trsztenai járás, székhelye Trsztena
• Vári járás, székhelye Turdossin

Az 1910. évi népszámlálás szerint Árva vármegye összes (polgári és katonai) jelenlévő népessége 78 745 fő volt. Ennek megoszlása anyanyelv szerint a következő volt:

• 59 096 (75,0%) szlovák
• 2000 (2,5%) magyar
• 1518 (1,9%) német
• 16 131 egyéb, melynek döntő többsége lengyel anyanyelvű.

Terület: 2019km² (egy része ma Lengyelország területén található)

Bars

Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:

• Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
• Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
• Lévai járás, székhelye Léva
• Oszlányi járás, székhelye Oszlány
• Verebélyi járás, székhelye Verebély

Ezen kívül volt még három rendezett tanácsú város:

• Körmöcbánya
• Léva
• Újbánya

A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:

• 97.824 szlovák (54,55%)
• 62.022 magyar (34,58%)
• 17.366 német (9,68%)
• 2100 egyéb(1,17%)

nemzetiségű volt.

Terület: 2724km²

Esztergom

Lakóinak száma 1881-ben 72 166 fő, 1891-ben 78 378 fő volt. A 10 évi szaporulat 6212 fő, vagyis 8,61%, amely alapján egy km²-re 70 lélek jutott, így Esztergom a sűrűbben lakott vármegyék közé tartozott.

A lakosok közül:

• 62 505 (79,7%) magyar,
• 8941 (11,4%) német
• 6432 tót (8,2%)

volt. Ebből a magyarság 10 évi szaporulata 5206 lélek, vagyis 9,1%. A magyarság a Duna balpartján lakik legsűrűbben, a jobbparton a németekkel és tótokkal keverve.

Gömör és Kis-Hont

1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye járási beosztása az alábbiak szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):

• Nagyrőcei járás (Jolsva)
• Rimaszécsi járás (Feled, neve 1912-től Feledi járás)
• Rozsnyói járás (Rozsnyó)
• Rimaszombati járás (Nyustya)
• Tornaljai járás (Tornalja)
• Garamvölgyi járás (Királyhegyalja, de a szolgabírói hivatal a községhez tartozó Nándorvölgy telepen volt, 1900-ban alakult)
• Ratkói járás (Ratkó, 1909-ben alakult)
• Putnoki járás (Putnok, 1910-ben alakult)(ma is Magyarország területén található)

Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt rendezett tanácsú város alakult, melyek ma mind Szlovákiához tartoznak, és ezek köre nem változott a későbbi évtizedekben sem:

• Dobsina
• Jolsva
• Nagyrőce
• Rimaszombat
• Rozsnyó

Hont

Hont vármegye hat járásra volt felosztva:

• Báti járás, székhelye Bát
• Ipolynyéki járás, székhelye Ipolynyék
• Ipolysági járás, székhelye Ipolyság
• Korponai járás, székhelye Korpona (rendezett tanácsú város)
• Szobi járás, székhelye Szob(ma is Magyarország területén található)
• Vámosmikolai járás, székhelye Vámosmikola(ma is Magyarország területén található)

1896-ban összesen 132.500 lakosa volt, ebből:

• 58.155 magyar (43,89%)
• 56.529 szlovák (42,66%)
• 7602 német (5,73%)
• 737 egyéb (0,55%)

Komárom

A vármegye 1754-től kettéosztásáig négy járásra és egy szabad királyi városra (Komárom) volt felosztva:

• Csallóközi járás, székhelye Nemesócsa
• Gesztesi járás, székhelye Nagyigmánd(ma is Magyarország területén található)
• Tatai járás, székhelye Tata(ma is Magyarország területén található)
• Udvardi járás, székhelye Ógyalla

1891-ben 159.504 lakosa volt, ebből:

• 137.330 magyar (86,1%)
• 11.672 német (7,3%)
• 9.791 szlovák (6,1%)

A vármegye lakosságának túlnyomó része magyar nemzetiségű volt. A szlovák és a német lakosságot a 18. században telepítették be a török pusztítás utáni újbóli benépesítés során. Az Udvardi járásban 5 szomszédos falut (Komáromszemere, Kisbaromlak, Komáromcsehi, Kolta, Jászfalu) és Újgyallát lakták szlovákok, a déli részen pedig Tardost. A németek elsősorban a megye déli részének falvaiban (Baj, Tarján, Vértestolna, Felsőgalla) éltek.

Liptó

Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig illetve 1907 után, azonban e negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907 után.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

1. Liptószentmiklósi járás (Liptószentmiklós)
2. Liptóújvári járás (Liptóújvár)
3. Rózsahegyi járás (Rózsahegy)
4. Olaszi járás (Tepla), 1886-ban alakult és 1893-ban megszűnt
5. Németlipcsei járás (Németlipcse), 1907-ben alakult

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni, továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle névváltozata létezett.

A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól.

Népessége 1891-ben 76850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

• 72067 (93,78%) szlovák
• 2568 fő (3,34%) német
• 1771 fő (2,30%) magyar

Terület: 2246km²

Nógrád

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

• Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat(bár nem kerülte el a csehszlovák megszállást, de 1919. január 29-én városlakók és a közelből hívott katonák elkergették a városban állomásozó csehszlovák csapatokat, így a város ma is Magyarország területén található)
• Gácsi járás, székhelye Gács
• Losonci járás, székhelye Losonc (rendezett tanácsú város)
• Nógrádi járás, székhelye Rétság(ma is Magyarország területén található)
• Salgótarjáni járás, székhelye Salgótarján(ma is Magyarország területén található)
• Szécsényi járás, székhelye Szécsény(ma is Magyarország területén található)
• Sziráki járás, székhelye Szirák(ma is Magyarország területén található)

 Nyitra

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

• Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
• Galgóci járás, székhelye Galgóc
• Miavai járás, székhelye Miava
• Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
• Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
• Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
• Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
• Privigyei járás, székhelye Privigye
• Szakolcai járás, székhelye Holics
• Szenicei járás, székhelye Szenice
• Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
• Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

• 324 664 szlovák (70,96%)
• 100 324 magyar (21,92%)
• 27 937 német (6,10%)

Terület: 5519km²

Pozsony

A vármegye hét járásra volt felosztva:

• Dunaszerdahelyi járás, székhelye Dunaszerdahely
• Galántai járás, székhelye Galánta
• Malackai járás, székhelye Malacka
• Nagyszombati járás, székhelye Nagyszombat (rendezett tanácsú város)
• Pozsonyi járás, székhelye Pozsony (törvényhatósági jógú város)
• Somorjai járás, székhelye Somorja
• Szenci járás, székhelye Szenc

A vármegyének volt három rendezett tanácsú város is (Modor, Szentgyörgy, Bazin.

1910-ben a vármegye összlakossága 389.700 személy volt, ebből:

• 166 017 szlovák (42,60%)
• 163 367 magyar (41,92%)
• 53 822 német (13,81%)
• 1934 horvát (0,49%)

Sáros

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

• Bártfai járás, székhelye Bártfa (rendezett tanácsú város)
• Eperjesi járás, székhelye Eperjes (rendezett tanácsú város)
• Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz
• Girálti járás, székhelye Girált
• Héthársi járás, székhelye Héthárs
• Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben (rendezett tanácsú város)
• Lemesi járás, székhelye Lemes

A vármegye összlakossága 1910-ben 174.600 személy volt, ebből:

• 101.855 (60%) szlovák
• 38.500 (22%) ruszin
• 18.088 (10%) magyar
• 9.447 (8%) német

Terület: 3652km²

Szepes

1886-tól a megye járásai és azok székhelyei az alábbiak voltak:

1. Bányai járás (Gölnicbánya, 1894-től neve Gölnicbányai járás)
2. Hernádvölgyi járás (Igló, 1894-től neve Iglói járás)
3. Lőcsei járás (Lőcse)
4. Magurai járás (Szepesófalu, 1894-től neve Szepesófalvi járás)
5. Poprádvölgyi járás (Podolin, 1894-től neve Ólublói járás, székhelye Ólubló)
6. Tátrai járás (Szepesszombat, 1894-től neve Szepesszombati járás)
7. Késmárki járás (Késmárk, 1894-ben alakult)

Városok voltak:

1. Késmárk
2. Lőcse
3. Gölnicbánya
4. Igló
5. Poprád
6. Szepesolaszi
7. Szepesváralja

Terület: 3654km² (egy része ma Lengyelország területén található)

Trencsén

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

• Báni járás, székhelye Bán
• Csacsai járás, székheley Csacsa
• Illavai járás, székhelye Illava
• Kiszucaújhelyi járás, székhelye Kiszucaújhely
• Nagybiccsei járás, székhelye Nagybiccse
• Puhói járás, székhelye Puhó
• Trencséni járás, székhelye Trencsén (rendezett tanácsú város)
• Vágbesztercei járás, székhelye Vágbeszterce
• Zsolnai járás, székhelye Zsolna

A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:

• 284.770 szlovák (91,74%)
• 13.204 magyar (4,25%)
• 9.029 Németek (2,90%)

Terület: 4456km²

Turóc

A vármegye két járásra volt felosztva:

• Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
• Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton

A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:

• 38 432 szlovák (68,99%)
• 10 993 német (19,73%)
• 5 560 magyar (9.98%)

Terület: 1123km²

Ung

A vármegy hat járásra volt felosztva:

• Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna(ma Ukrajna területén található)
• Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
• Percsenyi járás, székhelye Percseny(ma Ukrajna területén található)
• Szerednyei járás, székhelye Szerednye(ma Ukrajna területén található)
• Szobránci járás, székhelye Szobránc
• Ungvári járás, székhelye Ungvár (rendezett tanácsú város)(ma Ukrajna területén található)

A vármegye összlakossága 1910-ben 160.282 személy volt, ebből:

• 61.711 (38,50%) ruszin
• 53.824 (33,58%) magyar
• 36.364 (22,69%) szlovák
• 8.383 (5,23%) német

Zemplén

A vármegye a következő tizenkét járásra volt felosztva:

• Bodrogközi járás, székhelye Királyhelmec
• Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
• Homonnai járás, székhelye Homonna
• Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc
• Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
• Sárospataki járás, székhelye Sárospatak(ma is Magyarország területén található)
• Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely (rendezett tanácsú város)
• Szerencsi járás, székhelye Szerencs(ma is Magyarország területén található)
• Szinnai járás, székhelye Szinna
• Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
• Tokaji járás, székhelye Tokaj(ma is Magyarország területén található)
• Varannói járás, székhelye Varannó

A vármegye összlakossága 1891-ben 299 197 személy volt, ebből:

• 141 188 (47,2%) magyar
• 107 477 (35,9%) szlovák
• 31 036 (10,4%) ruszin
• 15 511 (5,2%) német

Zólyom

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

• Besztercebányai járás, székhelye Besztercebánya (rendezett tanácsú város)
• Breznóbányai járás, székhelye Breznóbánya (rendezett tanácsú város)
• Nagyszalatnai járás, székhelye Nagyszalatna
• Zólyomi járás, székhelye Zólyom (rendezett tanácsú város)

A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:

• 113.294 (84,74%) szlovák
• 16.509 (12,35%) magyar
• 2.124 (1,59%) német

Terület: 2634km²

A fentieken kívül még Győr vármegyéből is 83km² Szlovákia területét képezi.

Bővebben:

Abaúj-Torna | Árva | Bars |  Esztergom | Gömör és Kis-Hont | Hont | Komárom | Liptó | Nógrád | Nyitra | Pozsony | Sáros |

Szepes | Trencsén | Turóc | Ung | Zemplén | Zólyom

• 2010 Április

I. Kárpát- medencei hazafias versmondóverseny