Felvidéki Nemzeti Portál - Híres felvidékiek

Híres felvidékiek

Felvidék alábbi híres szülöttjeiről az Irodalom menüpont alatt találhat leírást!

Márai Sándor
Szenczi Molnár Albert
Jókai Mór
Mikszáth Kálmán
Balassi Bálint
Tompa Mihály
Madách Imre
Kassák Lajos
Reviczky Gyula

Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.

Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak erdélyi fejedelmek.

Harca jóllehet nem járt sikerrel, de a magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.

II. Rákóczi Ferenc

V. László (Utószülött) (Komárom, 1440. február 22. – Prága, 1457. november 23.), csehül Ladislav Pohrobek, németül Ladislaus Postumus, magyar király és cseh király, Ausztria hercege, 1453-tól Ausztria első főhercege. A Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született. A Habsburg-ház alberti (senior) ágának utolsó férfi tagja volt.

V. László

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (Oláhpatak, 1823. március 3. – Volosca (Fiume mellett) 1890. február 18.) államférfi, magyar miniszterelnök, osztrák-magyar külügyminiszter.

id. Andrássy Gyula

Németújvári gróf Batthyány Lajos (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.): államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke.

Batthyány Lajos

Bercsényi Miklós, székesi gróf (Temetvény, 1665. december 6. – Rodostó, 1726. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.

Bercsényi Miklós

Blaha Lujza (sz. Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

Blaha Lujza

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, 1919. június 20.) magyar festő.

Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

önarckép, Csontváry Kosztka Tivadar

Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus.

Dohnányi Ernő

Galánthai gróf Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehország, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt.

gr. Eszterházy János

Jedlik Ányos István (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.): magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között a öngerjesztés elve és a feszültségsokszorozás felismerése.

Jedlik Ányos

Herczegh Géza Gábor (Nagykapos, Csehszlovákia, 1928. október 17. – Budapest, 2010. január 11.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a nemzetközi jog. Jelentősek kutatásai a nemzetközi bíráskodás és nemzeti kisebbségek kérdése területén. 1981 és 1987 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Kar dékánja. 1990 és 1993 között az Alkotmánybíróság tagja, illetve elnökhelyettese, 1993 és 2003 között az Egyesült Nemzetek Szervezete hágai Nemzetközi Bíróságának tagja.

Herczegh Géza

Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Nevezték az utolsó magyar polihisztornak is.

Herman Ottó

Király Tibor (Málca, Csehszlovákia, 1920. július 11.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A büntetőeljárás-jog és annak története neves kutatója. Nevéhez fűződik több büntetőeljárási jogszabály tervezése, valamint a büntetőeljárás oktatásának aktualizálása. 1961 és 1967, valamint 1976 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának dékánja volt. 1967 és 1970 között az ELTE rektorhelyettese.

Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján

Király Tibor

Lehár Ferenc (Révkomárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester.

Lehár Ferenc

Lahner György (Láhner György, Georg Lahner, Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október 6.): honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi – október 6.

Láhner György

Báró Mednyánszky László (Beckó, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17.) magyar festő és grafikus.

Báró Mednyánszky László

Szinyei Merse Pál (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő.

önarckép, Szinyei Merse Pál

vitéz Sarlay István (eredeti neve: Schwartz István) (Dunaszerdahely, 1894. május 22. – Dunaszerdahely, 1962. augusztus 13.) császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt. főtisztviselője

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – rangsorolás

vitéz Sarlay István

I. Kárpát- medencei hazafias versmondóverseny