A Felvidék több mint
ezer éven át Magyarország része volt. Korábban a hunok (V. sz.) és
avarok (VI.-IX. sz.) birodalmainak részét alkotta, majd a nyugati fele a Frank Birodalomtól függő, és
átmenetileg önálló szláv (morva) államhoz tartozott. A magyarok
895-ös bejövetelükkor gyér szláv lakosságot találtak itt.
A középkorban szászok is települtek Felvidékre. A különféle eredetű szláv lakosság fokozatosan
alakult-egységesült más szlávoktól elkülönülő önálló néppé,
önazonosságának kialakulása a reformációtól a XIX. század elejéig tartó
folyamat. A reformáció előtt szlovák népről nem lehet beszélni, szlovák
öntudat megjelenése a XVIII. századnál korábbra nem tehető.
Az első világháború befejezése után a cseh hadsereg elfoglalta
Észak-Magyarországot és 1920-ban elszakították a megszállt területeket
Magyaroszágtól. Azóta a felvidéki Magyarság többféle elnyomást,
meghurcoltatást, és hátrányos megkülönböztetést szenvedett a
"csehszlovák” és "szlovák” utódállamokban, és a magyarellenes
intézkedések ma is folytatódnak. 1918-ban,
az elszakított észak-magyarországi területeken az Északkeleti
Felvidék, azaz Kárpátalja területét beleértve 1 072 000 magyar lakott,
közülük a mai Szlovákia területére kb. 870 000 esett. A
csehszlovák állam több tízezer magyart telepített ki Felvidékről, és a
magyar lakosság tulajdonát elkobozta. A még mindig hatályban tartott
ún. "benesi dekrétumok” a háborús bűnösség hamis vádját emelik a
magyarok ellen, és a magyar műveltség, nyelvhasználat, és intézmények
ellen mindenféle tiltó és korlátozó jogsértő intézkedést tesznek a
hatóságok. A magyarokat a beolvadásra kényszerítik (pl. a személynevek
elszlovákosításával), szlovák nemzetiségűeket telepítenek a magyar
többségű vidékekre, és átrajzolták a közigazgatási határokat annak
érdekében, hogy mindenütt számbeli kisebbségbe kerüljenek a magyarok.
Fontosabb események a Felvidéken
1052 III. Henrik
német-római császár újra Magyarországra támad, Pozsony várának ostromába
kezd, a Dunán felvonuló hajóit azonban a magyarok elsüllyesztik Zotmund
vezetésével, így a német sereg kénytelen visszavonulni.
1312 Károly Róbert a
rozgonyi csatában legyőzi az Abákat. A kiskirályok hatalmának
felszámolása.
1552 Drégely vára török
kézre kerül. (Ebben az évben Eger visszaveri a török támadást.)
Megkezdődnek a végvári harcok a Felvidéken is.
1678 Thököly Imre
csatlakozik a Habsburg-ellenes felkelőkhöz(bujdosókhoz) és elfoglalja
Felső-Magyarországot.
1685 Thököly
fejedelemségének bukása.
1708 A kurucok trencséni
csatavesztése megpecsételi a Rákóczi-szabadságharc sorsát.
1741 A pozsonyi
országgyűlésen a magyar rendek „életüket és vérüket” ajánlják Mária
Teréziának a magyar és cseh korona birtokosának, valamint Ausztria
főhercegnőjének. Az uralkodónő a felvilágosult abszolutizmus jegyében
iktatja ki a magyar országgyűlés működését, oktatási reformot hoz (Ratio
Educationis) és könnyít a jobbágyterheken.
1777 A nagyszombati
egyetem Budára(majd 1783-ban Pestre) költözik.
1832-36 Országgyűlés
Pozsonyban. A reformkor kezdete.
1912 A pozsonyi egyetem
alapítása.
1919 A csehszlovák
megszállás ellen tiltakozókra sortüzet nyitottak Pozsonyban. Bővebben itt(Új
link!)
1920 A Trianonban aláírt
diktátum értelmében a Felvidék Csehszlovákiához került.
1938 Az első bécsi döntés
következtében Felvidék déli, zömében magyarlakta részei visszakerülnek
Magyarországhoz.
1939
Felvidék Csehszlovákiánál maradt részén létrejön a független
Szlovákia, valamint Magyarország Kárpátaljával együtt
elfoglalja a mai Szlovákia Kárpátalja menti sávját.
1945 Helyreáll
Csehszlovákia, de a szovjet igazgatás alá kerülő Kárpátalja nélkül.
Felvidék ismét Csehszlovákia része.
1947 A trianoni határok
jogilag is visszaállnak. A Pozsonyi hídfőnél stratégiai szempontból
további három falut(Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu) csatolnak
Csehszlovákiához.
1993 Csehszlovákia
felbomlásával létrejön a független Szlovákia.
Magyarkép a szlovák történelmkönyvekben
Neonáci
mozgalmak Szlovákiában
Honnan származik a szlovák kettőskeresztes
címer?
A szlovák zászlóról
Áttekintő
térkép 1918-tól(nagyítható!)
Letölthető .pdf-ek
• A
BENESI DEKRÉTUMOK - A HRMCE tanulmánya
• A
(cseh-)szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága
• A
benesi dekrétumok elõjátéka Szlovákiában - írta Popély Gyula
• Értesítem,
hogy Önt és családját áttelepítik - írta Magyari Péter
• Öt
perc tehát elegendõ volt.. - írta Sinkovits Péter
• Jog
és politika a benesi dekrétumok maáig tartó vitájában - írta Varga
Sándor
• A
csehszlovák–magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai..
• Globalizáció
és kisebbségi jövõkép felvidékrõl - írta Jarabik Balázs
• A
Magyar Nemzetrész Szlóvákiában - írta Duray Miklós
• A
szlovákiai magyarok hátrányos megkülönböztetése - írta Gál Soóky László
• A
dél-szlovákiai régiók szociálgazdasági helyzete - írta Gaál László
• A
szlovákiai magyar katolikus közösség helyzetérõl - Jópásztor Társulat
• A
szlovákiai magyarság autonómiatörekvései - írta Csáky Pál
• A
belsõ telepítések 1945 után Felvidéken - írta Vadkerty Katalin
• A
Felvidék fekete õsze 1918-ban - írta Popély Gyula
• Dél-Szlovákia
és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete (EÖKIK)
Források:
Minden magyarnak
Középcímerünk
Koronázási jelvényeink
A Szentkorona-tan
Nyitólap 
