Trianon a Felvidéken
Az 1918-ban alakított Csehszlovák
köztársasághoz Magyarországból
63.004 négyzetkilométer
területet és azon
3,567.575 lakost csatoltak.
Egészen odadobták Pozsony vármegyét
(néhány apróbb sziget kivételével), aztán Nyitra, Bars, Trencsén,
Zólyom, Sáros vármegyéket. Árva és Szepes vármegyéket azzal a
megszorítással kapták a csehek, hogy Árva megyének 14, Szepes megyének
pedig 13 községét Lengyelországnak adják, de természetesen ezek a megyék
ekképen szintén egészen elvesztek Magyarországra nézve. Csehországnak
adták még Komárom és Esztergom megyék északi felét, Hont vármegyét az
Ipoly folyón innen eső 20 község kivételével; Nógrád vármegye nagy
részét, Gömör és Kishont vármegyét majdnem egészen, csupán 20 községet
hagyva meg délkeleti szögletében, Abauj vármegye felső peremét Kassával,
Zemplén vármegye legnagyobb részét, Ungot két község kivételével
egészen; Bereg vármegyét 25 község kivételével, amelyek Magyarországon
maradtak. Máramaros vármegye egy része a Tiszáig szintén a cseheké lett,
míg a másik része a románoknak jutott. Sőt Csehszlovákia a Duna mellett
még Győr vármegyéből is kapott két falut; a Tiszánál pedig Szabolcsból
adtak oda három magyar községet.
Ezen a területen egész sor nevezetes város került cseh uralom alá,
köztük több nagyobb magyarlakta város. Cseh uralom alá jutott Pozsony,
Nagyszombat, Érsekújvár, Komárom (csupán a Duna jobb partján az újabb
korban Komáromba olvasztott Újszőny maradt magyar birtok Komárom néven),
Nyitra, Léva, Selmecbánya, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Zólyom,
Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Igló, Lőcse, Késmárk, Eperjes,
Bártfa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt, Rózsahegy.
Mit vett el Csehország?
Világhírű és más nevezetesebb
fürdőink közül cseh birtokba kerültek a tátrai fürdők, a Csorba-tó,
Pöstyén, Trencsénteplic, Rajateplic, Vihnye, Szilács, Fenyőháza,
Korytnica, Feketehegy, Iglófüred, Bártfa fürdő, Stósz, Ránk, Szobránc,
Szolyva és még egész sor a kiváló gyógyforrásokkal.
Gazdasági területen
Csehországgal szemben Magyarország
legsúlyosabb vesztesége az erdő, noha a szántóföld vesztesége is
tekintélyes s ezt növeli az a tény, hogy, a szántóföld túlnyomó része a
tisztán magyarlakta területre esik
Cseh birtokká lett
3,883.295 kat. hold szántóföld
4,100.863 hold erdő
mégpedig főleg az épületfát termelő
fenyvesek;
Magyarország erdeinek több mint negyedrésze:
27 százaléka cseh uralom alá került; a fenyvesek 40 százaléka.
Amíg az egységes Magyarország ki is
vihetett fát külföldre, Csonka-Magyarország most fabehozatalra szorul.
Állatállományunkból
1, 360. 055 szarvasmarha,
762. 898 sertés,
1, 172. 615 juh és
279. 458 ló
jutott a cseh-szlovák területre,
viszonylag kevesebb, mint például a román uralomnak s aránylag kevesebb,
mint Csonka-Magyarországnak maradt, mert a Felvidéken kisebb mértékű
volt az állattenyésztés.
A nagyipar terén
szintén igen, tetemes vesztesége
van Magyarországnak Csehországgal szemben. Ezt a veszteséget a
súlyosbítja, hogy a Felvidék az ország középpontjában működő gyárak
számára is sok nyersanyagot szállított, aminek elmaradása és
beszerzésének nehéz volta súlyosan érinti Csonka-Magyarország ipari
vállalatait. Cseh megszállás alá került
817 gyáripari telep 98.000
munkással.
A cseh-szlovák területen élelmezési
ipari termékeink 135 millió aranykoronát tettek ki. Nagyarányú volt
ezen a területen cukorgyártásunk, 7890 munkással (Nagysurány, Diószeg,
Nagyszombat, Nagymagyar, Trencsén), malomipar, szesz- és cukorkagyártás,
dohánygyártás, még inkább a vas és fémipar.
Pozsony városával több mint 100,
Kassával több mint 40 gyárat veszített Magyarország.
A vas és fémipar terén a cseh uralom
alá került terület 135 millió korona értéket termelt. A hitelintézetek
közül, amelyeknek száma 5630 volt az országban, 723 maradt a
cseh-szlovák területen.
A bányák
közül elvesztek: az arany- és
ezüstbányák közül Körmöcbánya, Aranyida, Hodrusbánya, Selmec-
és Bélabánya, Szélakna,
a rézbányák közül: Úrvölgy, Dobsina, a szepesi Otösbánya,
Szomolnok;
vasércbányák körül Libetbánya, Tiszolc és vele az összes
gömöri bányák, mint Hisnyóvíz, Batlér, Rozsnyó, Lice stb., a szepesi
Korompa, Gölnicbánya, Prakfalva, továbbá Kassahámor, Mecenzél, Jászó.
Elveszett egyetlen jelentősebb
petróleumtelepünk is a nyitramegyei Egbellel.
Az évi vasérc-termelés
(métermázsákban)
Vasútaink
közül 3824 kilométer került cseh birtokba, még pedig olyan fontos
nemzetközi vonalak is, mint a Bécset és Berlint összekötő
budapest-marcheggi és zsolnai vonalak, csekély 65 kilométer kivételével.
Közművelődés
tekintetében valóságos kulturális csapás az elszakított területen
levő magyar felsőbb és középiskolák megsemmisülése. A két vagy több
századon át ápolt és fejlesztett középiskolákat bezárták, vagy cseh
tanároknak adták át. Az állami jellegűeket természetesen elsősorban
kobozták el. Ki kellett vonulniok a magyar piaristáknak összes
gimnáziumaikból, így veszett el egyszerre a magyar kultúrára nézve
Nyitra, Trencsén, Privigye, Selmecbánya, Rózsahegy, Léva.
A pozsonyi egyetemet cseh nyelvűvé tették. A magyar királyság
küzdelmes éveiben sem szünetelő kultúrhaladás nagy emlékei: Pozsony,
Nyitra, Bajmóc, Selmecbánya, a szepesi városok: Eperjes, Bártfa, Kassa,
Ungvár, Munkács templomai, várai, emlékszerű magánházai és nagyértékű
gyűjteményei megbecsülhetetlen kárai Magyarországnak. Jeles szobrokat
nemcsak eltávolítottak, hanem fel is robbantották, mint Fadrusz pozsonyi
Mária Terézia szobrát, a kassai honvédemlékművet. Még Petőfi pozsonyi
szobrát is eltávolították.
Az egyházi szervezeteket
szintén felbontotta és összezavarta a
trianoni béke. A római katolikus egyház ősi intézményét, az esztergomi
érseki főegyházmegyét négyötödrésznyire csonkították meg; a nyitrai,
besztercebányai és szepesi egyházmegyék egészen cseh uralom alá
kerültek, a rozsnyóiból töredék maradt, a kassainak is több mint fele
került megszállt területre. Ugyanígy jártak a görög kath. egyházmegyék.
Kettészakították, illetőleg megcsonkították a protestáns
egyházkerületeket is és nemcsak az egyházi kormányzatokat zavarták meg
ekképen, hanem nagy kárt tettek az egyházi javak és a közművelődési
alapítványok önkényes lefoglalásával is.
Hány magyar van Csehországban?
A csehszlovák köztársaságnak
Magyarországról lemetszett területén öt övet kell megkülönböztetnünk.
Az első a tiszta magyar terület, Pozsonytól Ungvárig, amelyen 852
község közül csak 13 tót többségű község van.
A második a nyugati tót terület, de szintén számottevő magyar (valamint
német) kisebbséggel.
A harmadik az a terület, amely egyes városok, Nyitra, Losonc, Kassa
környékén terül el, háromnegyedrészben magyar lakossal.
A negyedik a keleti, vegyesnyelvű terület (Szepes, Sáros, Zemplén),
amelynek 1119 községében 201.000 magyar és 111.000 német van 331.000 tót
mellett végül a rutén terület, amelyen alig egy százalék tót akik,
negyedrésze a lakosságnak magyar.
Forrás:
Ledöntött szobrok a megszállás
után
Kossuth Lajos, Losonc
Mária Terézia, Pozsony
Kossuth Lajos, Rozsnyó
48-as emlékmű, Kassa
Árpád szobra, Dévény
|